A pótlási tervben a vagyonértékelés objektum struktúráján alapulva, 50 éves időtávban mutatjuk be a víziközművek várható pótlási szükségleteit.
A tervezési munka keretében a meglévő és előállított adatok feldolgozásával elkészítjük, esetlegesen kiegészítő műszaki adatok feldolgozásával előállítjuk TIKA adatbázison alapuló hosszú távú pótlási tervet, a pótlási szükségletek előrejelzését.
Az elkészült pótlási tervek alapját szolgáltathatják a Gördülő Fejlesztési Tervek pótlási tervrészének, mivel azonos, egységes szerkezetben, tehát szakáganként, víziközmű rendszerenkénti bontásban, teljes szolgáltatási területre, teljes víziközmű rendszerre vonatkozóan állnak elő a pótlási előrejelzések az 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 292/2014. (XI.26) Korm. rendelet VIII/A fejezetében rögzítetteknek megfelelően.
A pótlási terv készítésénél minden esetben kiinduló adatbázisaként szolgál a Több szempontú integrált vagyonértékelésen alapuló vagyonleltár.
Azonban ténylegesen várható, tervezett pótlások ütemezéséhez, és a GFT hatékony alátámasztásához további adatfeldolgozás, további elemzési munka szükséges, melynek eredményeként, a racionális műszaki, szakmai szempontok mérlegelése alapján a pótlási csúcsok elnyújthatóak, ütemezésük optimalizálható.
Az elmúlt években a hosszú távú pótlási terveket elsősorban KEOP beruházások megvalósíthatósági tanulmányaiban szereplő CBA átszámításokhoz készítettünk. Ezen vagyonértékelések során a meglévő vagyonelemeket, és az újonnan létesült/létesítendő vagyonelemeket homogén struktúrájú adatbázisba rendeztük, majd együttesen vizsgáltuk 50 év időtávlatában az évenként szükséges pótlásokat. Kiemelt referenciánk közé tartozik az Állami víziközmű vagyon esetében végzett hosszú távú pótlási tervek készítésére vonatkozó munkánk.
A társaságunk csapadékvíz-elvezetéssel, és -kezeléssel kapcsolatos tervezési, felmérési, vagyonértékelési feladatokat környezetmérnök, földmérő mérnök, vagyonértékelő munkatársaink közreműködésével végzi. Referenciáink között komplett tervezési feladatok, csapadékvíz-gazdálkodási koncepciótervek, valamint vagyonértékelési szakvélemények találhatóak.
A csapadékvíz-elvezető, és -kezelő rendszerek értékelését az EVS 2009 (European Valuation Standards 2009 - Európai Értékelési Szabványok) szabványban megfogalmazott tartalmi elemek, valamint az 1/2002.(BK.8.) BM-EüM-FvM,-GM-ISM-KöM-KÖVIM-NKÖM-OM-SZCSM közös minisztériumi irányelv módszertani leírásai szerint végezzük.
Tekintettel a jogszabályi előírásokra, a vizsgált csapadékvíz-elvezető rendszer vagyonértékelését TIKA szoftver támogatásával avulással korrigált pótlási költség módszerével végezzük.
A vagyonértékeléseink alapján a Megbízók számára megfelelő információt nyújtunk az értékelt csapadékvíz-elvezető rendszer valós vagyonértékének meghatározásához és alátámasztásához, csapadékvíz-gazdálkodási koncepciók kialakításához.
A Társaságunk az elmúlt évtizedben jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a víziközműveink valós értékének meghatározásával felelős vagyongazdálkodás alakulhasson ki.
2007 óta mintegy 1875 település komplett víziközmű rendszerének vagyonértékelését végeztük el, vagy működtünk közre a vagyonértékelés lefolytatásában. Ezen vagyonértékelések tételes vagyonleltárai a Több szempontú Integrált Közművagyon-értékelési Adatbázis – TIKA szoftver adatbázisában szerepelnek.
A vagyon felmérése a kiszámítható víziközmű üzemeltetés alapja. A vagyonértékeléseink eredményeként felállított strukturált közművagyon-adatbázissal az üzemeltetők, önkormányzatok és a Magyar Állam részére megalapozott információt tudunk nyújtani a közművagyon értékéről, tényleges gazdasági és műszaki helyzetéről, amely birtokában megfelelő színvonalú vagyongazdálkodásra, valós pótlási érték ismeretében megalapozott döntéshozatalra képesek.
A vonatkozó jogszabályok értelmében a közművek vagyonértékét költségalapú értékelési eljárással, az avulással korrigált pótlási költség módszerével kell meghatározni. A közművagyon-értékelési piramis alsóbb, alapozó szintjei az ehhez szükséges információk előállítását és alátámasztását szolgálják.
A vagyonértékelésünk minőségét számos referenciával, és a megrendelőink elégedettségével tudjuk bizonyítani. Az elkészült vagyonleltárak hasznosításával kapcsolatban évtizedes szakmai tapasztalattal, és referenciával rendelkező vagyongazdálkodási szakértő kollégák, valamint állandó műszaki fejlesztő-tervező, könyvvizsgáló szakértő partnereink állnak továbbiakban is rendelkezésre.
A Társaságunk annak érdekében, hogy egy település komplett víziközmű rendszerét érintő vagyonértékelését, valamint a gördülő fejlesztési tervezéssel kapcsolatos feladatokat elvégezhesse, teljes körűen felméri és beazonosítja az adott rendszer elemeit, objektumait. Amennyiben nem áll rendelkezésre olyan színvonalú műszaki nyilvántartás, amiben rendelkezésre áll az adott település víziközmű rendszer tételes objektumszintű nyilvántartása, abban az esetben fel kell állítani az adott rendszer műszaki leltárát.
A tételes műszaki leltár felállítása előfeltétele a vagyonértékelés lefolytatásának. A meglévő adatokat, műszaki dokumentációkat, rendelkezésre álló mindennemű információt az egyes objektumtípusok szerint strukturált, egységes adatbázisba rendezzük. Az így előállított eszközleltár képezi a vagyonértékelés alapját.
Az elmúlt évek kiemelt munkái között szerepel egy megyei jogú város teljes víziközmű rendszerének tételes műszaki eszközleltárának felállítása, ahol meglévő nyilvántartásokból közel 100.000 db tétel számú egységes struktúrájú műszaki leltárt állítottunk fel a szolgáltató szakembereinek hathatós közreműködésével.
Az elmúlt években továbbá számos megyei jogú város, komplex víziközmű rendszerrel rendelkező település eszközleltárát aktualizáltuk a rendelkezésre álló műszaki nyilvántartásokon alapulva, hogy azok alkalmasak legyenek a vagyonértékelés céljára, vagyonleltár felállítására.
© 2026 BDL Környezetvédelmi Kft.
